Csak most írok róla, mert eddig vártam, hogy valaki odakommenteli mi a francot lát az előző poszt képén. De nem.

Szóval elárulom, hogy egy portugál zászló lobog egy hajó végénél (Ópera nevű hajó) és a háttérben a Rió de Janieróihoz hasonló Jézus szobor, ha jól gondolom annak a kicsinyített mása. A neve amúgy: Christo Rei

A hétvége furán indult, mert megegyeztünk, hogy négyen az addig megérkezett lakótársakkal közösen nézünk várost, és mindenki 11 körül kelt fel, így egy körül sikerült elindulni. Ez azt jelentette, hogy kettőre elértünk 10 percre lévő metróállomásig, mert közben pénzt kellett felvenni, telefont feltölteni, cserélni, a jó ég tudja még mit.

Először lementünk a partra, itt csináltam a már említett szerintem tök jó képet. Aztán miután megnézegettük a vitorlásokat, kicsit feljebb másztunk, egy kis parkba (talán inkább kertbe, de ez publikus hely), az egyik múzeum előtt van. Onnan csináltam képet az Április 25-e hídról.

Ezek után elmetróztunk a belvárosba. A Baixa-Chiado megállónál körülnéztünk, meg kerestünk egy boltot, hogy ne haljunk éhen. A belvárosban jár a híres 28-as villamos, aminek a szerelvényei elég régiek, de szinte csak turisták használják, ugyanis ez az egyik legjobb városnéző túra. Itt a dombokra épült városban új értelmet nyert a villamos kifejezés, hiszen ezek a vonalak Magyarországon inkább felvonók lennének.

Ilyen szép kis dugót okoznak a villamossíneken álldogáló járművek.

Hogy a dombok is látszódjanak:

Miután délután hat óra lett már az összes lakótársnak minden baja volt. Mehettünk is haza. Rögtön úgy is döntöttem, hogy másnap egyedül megyek, mert nincs nagy kedvem ezt a nagy halált még sokszor végigjátszani velük.

Másnap lementem más helyre a folyóhoz (nem óceán - legalábbis szerintem). Lehet, hogy mások nem így gondolják, de így ránézésre szerintem ez egy tölcsértorkolat, ahogy az óceánoknál ez ki szokott alakulni, a tengereknél pedig ugye a deltatorkolat.

Találtam egy nagyon csúnya partrészletet. Nem is csináltam róla normális képet, minden tiszta fekete. Azonban utána bandukoltam a városközpontban, azon a részen, ahol szombaton is voltunk, meg körülötte máshol is.

 Így voltam a Rossión, aminek az igazat megvallva fogalmam sincs mi a becsületes neve, de a távoli képen jól látható, hogy miről kapta a nevét. Elsőként itt használták járdák kövezésére azt a technikát, ami egész Lisszabont jellemzi. Általában a járda fehér kövekből van kirakva (szerintem valami keményebb mészkő, de a fene tudja). Itt azonban fekete köveket is használtak, és mintát raktak ki belőle, mégpedig hullámokat.

Az 1755-ös földrengés elég sok mindent tönkretett, és vannak dolgok amit ezek a portugálok azóta is elfelejtettek megjavítani, pl:

Mindez közelebbről:

Miután ilyen szépen megosztottam veletek, azt a keveset, amit láttam, még gyorsan közlök egy látképet. Ja, hogy megindokoljam, miért nem láttam többet vasárnap sem, pedig akkor már egyedül voltam, ugyanis a tanszéken felkészítettek, hogy két héten belül elkezd esni, és nem nagyon fogja abbahagyni márciusig... Én megmondom őszintén ennél kicsit jobb időre készültem, így próbáltam valami cipőt keresni, ami erre az időre is megfelel, ugyanis az egyetlen sportcipőm beázik.

Kép, aztán pá: