Barbera

Miután lefutott a vízmérnöki mérőgyakorlat, az az egy nap a másik tanszéken is (ami szerencsére csak 4 óra lett). Végre volt egy kis időm, de még nem kezdtem el pakolni, hanem cipőt venni, ugyanis a régi cipőmet már ősszel is ki kellett volna szanálnom, de csak most ekrült rá sor. Miután sikerült vennem egy tök jó cipőt. Egy Columbia cipőcskét, jó lesz benne mind túrázni, mind városi viseletre tökéletes.
Vettem Horvátország útikönyvet, meg egy térdnadrágot. Biztos, ami biztos. Aztán nagy nehezen visszaértem a koliba, ekkor Eszter és Dini segítségével készült rólam igazolványkép. (Ez persze azt jelenti, hogy köszönöm Fotókör.)
Mindezek után nekiálltam pakolni. Tele is pakoltam négy táskát. Egy nagyot (75l), egy kisebbet (32l) és két egészen kicsit. Ebbe került kevés cseh csoki is. Mindent bepakoltam, szerintem semmit nem hagytam otthon.
Ádám segítségével fel is kerültem reggel a vonatra az összes csomagommal, és ketten indultunk Zágráb felé (jó, jött az egész vonat, meg akik rajta ültek is, így az a két ír fiatal, akik dél-kelet-közép európai körúton voltak és velünk utaztak egy kabinban). Ahogy még előtte este reájöttem vala, a család Fonyódon tartozkodik, hát kitaláltam, hogy a vonat megáll Fonyódon, tehát nekünk ott találkozni kell. Reggel indulás előtt konstatáltuk, hogy avval a két fél szendviccsel amit csináltunk nem jutunk messzire, ezért telefonon rendeltünk szendvicset és kürtőskalácsot, hiszen mindenki tudja, hogy Magyarországon a legfinomabb kürtőskalácsot Fonyódon csinálják. (Mellettünk az írek is éhesek voltak, ők is kaptak enni...)
Találkozás 5 percben.
Határátlépés 25 percben, bár alig ettünk a szendvicsekből, nem akartak tőlünk elvenni semmit, sőt a csomagjainkat sem pakoltatták ki sonkát keresve.
Érkezés Zágrábba pontosan, mivel azt a 350 km-t sikerült 6 óra alatt megtenni, ami 58 km/h-s átlagsebesség, ami szerintem kicsit kevés egy InterCitytől.
Jasmina a horvát IAESTE-től várt a peronon egy kis táblácskával, hogy Barbara IAESTE.
Elkísért bennünket a kollégiumba, ami a város túlsó szélén van. Vagy ha nem is a túlsó szélén, de a szélén, mert a főpályaudvar a város közepén van. Itt úgy néz ki a kollégium, hogy egy nagy területen van 9 épület 4 emeletesek, mert ugye oda nem kell lift, és ott vannak a szobák, amik két fősek, de a folyosón van csap, WC, fürdő. Én a 2-s épületbe kerültem ami elég lepusztult, aki járt anno a Terminusban, akkor annak mondom, hogy olyan mint a Terminus, csak két fős szobák, amik nagyon kicsik is. Illetve nagy különbség még, hogy itt egyáltalán nincsenek hűtők. Meg semmilyen főzési lehetőség.
Kaptam az IAESTE-től prospektusokat Zágrábról, abban két sétába sűrítik Zágráb látnivalóit (összesen 2,5 óra) - ebből az egyiket megjártuk szerdán délután. Este találkoztunk a többi gyakorlatossal, meg helyiekkel. Úgy általában mindenki aranyos volt.